Járulékok
A munkavállaló bruttó béréből egyetlen összevont TB-járulékot vonnak le, míg a szociális hozzájárulási adót (szocho) a munkáltató fizeti, és azt nem vonják le a munkavállaló nettójából. Az itt látható kulcsok a 2026-ban hatályosak.
Két kötelező járulék ül egy magyar béren, és nem mindegy, melyik oldal fizeti melyiket. Az egyik a munkavállaló bruttójából jön, és csökkenti a kézhez kapott nettót; a másik a munkáltató által a bruttón felül viselt költség, és soha nem érinti a nettót. A kettő megkülönböztetése ennek az oldalnak a lényege. Az alábbi kulcsok a 2026-ban hatályosak.
| Járulék | Fizeti | Kulcs |
|---|---|---|
| TB-járulék | Munkavállaló | 18,5% |
| Szocho | Munkáltató | 13% |
A munkavállalói TB-járulék
A munkavállaló egyetlen összevont társadalombiztosítási járulékot (TB-járulék) fizet, a bruttó bér 18,5%-át. Ez egyetlen sor, nem lista. A régebbi leírások külön nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci elemekre bontják a járulékot, de ez a tételes rendszer 2020 közepén megszűnt: azóta egy szokásos munkavállaló egyetlen összevont kulcsot fizet, amely belül a nyugdíj-, egészség- és munkaerőpiaci fedezetet finanszírozza, a bérpapíron viszont egyetlen levonásként jelenik meg. Ez a kalkulátor a hatályos szabályt követi, és egyetlen TB-sort mutat, nem a megszűnt alelemeket.
A járulékalap lényegében ugyanaz a bruttó jövedelem, amelyből az adót is számítják. Ami az SZJA-alapot csökkenti – a családi kedvezmény, a 25 év alattiak kedvezménye –, az ezt a járulékalapot nem csökkenti, így a TB-járulékot a teljes bruttóra vetik ki akkor is, amikor az adó csökkent vagy nulla.
A béreken nincs felső határ
A szokásos bérjövedelemre a TB-járuléknak nincs felső határa: a bruttó minden forintjára ugyanaz a kulcs terheli, nincs olyan éves korlát, amely miatt a magasabb keresetűek az év közben abbahagynák a fizetést. Évekkel ezelőtt létezett egy felső határ, de eltörölték; ma a magasabb bér egyszerűen arányosan magasabb járulékot visel.
A munkáltatói szocho
A bruttó béren felül a munkáltató szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet, a bruttó 13%-át. Ez munkáltatói költség: nem vonják le a munkavállalótól, és nem jelenik meg a nettóban. Ez az oka annak, hogy egy munkahely valódi költsége magasabb a szerződésben szereplő bruttónál, és a kalkulátor külön munkáltatói költségsorként mutatja, ahelyett hogy a levonások közé olvasztaná. A TB-járulékhoz hasonlóan a szochónak sincs felső határa a szokásos béreken.
A családi járulékkedvezmény
A családi kedvezmény elsősorban adókedvezmény, de átér a járulékoldalra is. Ha a kedvezmény nagyobb, mint amennyi SZJA-alapot csökkenteni tud, a fel nem használt rész családi járulékkedvezményként érvényesíthető a TB-járulékból, a fel nem használt alap 15%-ában. A kalkulátor ezt az átcsordulást alkalmazza; a 25 év alattiak kedvezményével és a járulékfizetési alsó határral való pontos kölcsönhatás ebben az modellezési egyszerűsítés, amelyet inkább jelzünk, mint lezártként tüntetünk fel.
A folyamatos járulékok más kérdés, mint az, hogy mi jár, ha maga a munkaviszony szűnik meg a munkáltató oldaláról – lásd a végkielégítésről szóló oldalt az ezt szabályozó, szolgálati idő szerinti táblázatért.