Nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatárt a születési dátumod határozza meg. A törvény táblázata több sávban emeli a korhatárt, és néhány sávnál nem hónapban, hanem napban van megadva a pontos időpont.
A nyugdíjkorhatárt a Tny. 18. § (1) bekezdésének táblázata határozza meg, a születési dátumod szerint. A táblázat néhány sávban nem hónapban, hanem NAPBAN adja meg a pontos határt – ez nem kerekíthető „fél évre”, mert a napok száma a szökőévek miatt évről évre kicsit eltolódik.
| Ki született | Nyugdíjkorhatár |
|---|---|
| 1952. január 1. előtt született | 62 év |
| 1952. január 1.. – 1952. december 31.. született | 62 év és a 62. életév betöltését követő 183. nap * |
| 1953. január 1.. – 1953. december 31.. született | 63 év |
| 1954. január 1.. – 1954. december 31.. született | 63 év és a 63. életév betöltését követő 183. nap * |
| 1955. január 1.. – 1955. december 31.. született | 64 év |
| 1956. január 1.. – 1956. december 31.. született | 64 év és a 64. életév betöltését követő 183. nap * |
| 1957. január 1.-jén vagy azt követően született | 65 év |
A tábla utolsó sora végleges
Az utolsó sor – az 1957. január 1-jén vagy azt követően születettek – nem egy újabb átmenet kezdete: a törvény ezt a sort nyíltan, végső állapotként mondja ki. Az 1957 után születettek nyugdíjkorhatára tehát tartósan 65 év.
A szükséges szolgálati idő
A nyugdíjkorhatár elérése önmagában nem elég: bármely öregségi nyugdíjhoz legalább 15 év szolgálati idő szükséges. Emellett a törvény külön utat nyit azoknak a nőknek, akik legalább 40 év jogosultsági időt szereztek: ők a nyugdíjkorhatártól függetlenül, bármely életkorban igényelhetik a nyugdíjukat. Ennek a jogosultsági időnek a pontos összetétele (mely gondozási idők számítanak bele, és milyen tényleges munkaviszony szükséges) a törvény külön részletszabálya, amelyet ez az oldal nem tár fel tételesen.